Magyar szerkezettár

fajta/sokat

→ fajta ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ sok ⊕ -t

fajta

I. fn

1. biol a fajon belüli, termesztés, tenyésztés útján létrejött kisebb csoport (cultivar). a ló fajtái.

2. embereknek bizonyos (rokonsági) kötelékek alapján összetartozó közössége. ő is a mi fajtánk. | ▸ az emberi fajta

3. azonos jellegű dolgoknak, jelenségeknek a többitől járulékos vonásaiban különböző osztálya, csoportja. a bor fajtái.

4. valamilyen fajtát (jellegzetesen) képviselő egyed. az apja fajtája.

II. mn <a megnevezett> fajtájú; -féle. jámbor fajta tehén.

[↔faj ]

/[Hyph:Slash]

sok

htl tőszn; (kf: több )

1. nagy v. a kelleténél nagyobb mennyiségű, számú. sok ló; sok ez ide; ▸ több a soknál | hosszú tartamú v. gyakori. sok vita; nincs sok időm. | <elvont fn mellett:> nagy(mértékű). sok hasznot hajt. | sok pénz, anyagi érték. sokat költ. | ▸ sokak sokaknak tetszik. | (szjellel) a szóban forgó személyek közül sok. sokunk véleménye.

2. (hsz-szerűen) ▸ sokban sokban egyezik; ▸ sokan ▸ sokkal sokkal jobb nála.

[ fgr ]

-t¹

rag

I. tárgyrag

1. <annak jelölésére, hogy kire, mire irányul a cselekvés.> [hívja] a fiát; [vágja] a fát.

2. <annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.> a krémet [felkeni].

3. <annak jelölésére, aki v. ami a cselekvés eredményeként létrejön.> fiút [szült]; levest [főz]. | <annak jelölésére, ami a cselekvés által arra az időre létrejön.> táncot [lejt]. | <a cselekvést ismétlő fn ragjaként.> [békés] életet [él].

4. vmely helyen. [járja] a falut.

5. valamennyi ideig. öt évet [ült].

6. ritk <kif-ekben:> valamiként. őrt [áll].

7. <vonzatszerűen, nu-val.> korát [tekintve].

II. hat értelmű tárgy ragja

1. vhány ízben. ötöt [dob]; sokat [utazik].

2. valamilyen mértékben, ill. módon. egy kicsit [fél]; jót [aludt].

3. biz: ▸ mit? mit [tűröd]?

-t²

a befejezett mn-i ign képzője -tt

1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].

2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].

3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].

____________________

nyom¹

ts (és tn) ige

1. súlyával ránehezedik valakire, valamire. ▸ valami nyomja a szívét, lelkét ▸ valami nyomja a begyét | így valamilyenné formál. laposra nyom valamit. | (t. n. is ) <ruhadarab, tárgy> szorosságával v. keménységével tartósan kényelmetlen v. fájó érzést okoz. nyom a cipő. | biz érvényesülésében akadályoz. sokáig nyomták a munkahelyén.

2. ▸ valamennyit nyom | ▸ nem sokat nyom a latban

3. nekitámaszkodva v. (lefelé) tolva valakit, valamit elmozdít(ani) v. rögzít(eni igyekszik). belülről nyomják az ajtót; mélyre nyomja az ásót. | <alkatrészt> így működtet. nyomja a pedált.

4. <folyadékot, pépet, gázt> feszítőerővel csövön, nyíláson át vhova juttat. fogkrémet nyom a fogkefére.

5. biz <ügyet> megvalósításában, <személyt> előrehaladásában segít, támogat.

6. <tárgyat, testrészt> szorosan és tartósan hozzáérint valamihez. az ablakhoz nyomja a homlokát. | <kif-ekben:> ▸ csókot nyom valakire, valamire ▸ koppintást, barackot nyom valakinek a fejére

7. hirtelen vhova tesz valamit. valakinek a markába nyom valamit.

8. <megjelölésre való eszközt> úgy szorít valamihez, hogy az nyomot hagy azon. bélyegzőt nyom valamire. | <rajzolatot> így létrehoz. pecsétet nyom valamire. | nyomtat. már nyomják a könyvet.

[?fgr ]

nyom²

1. valamivel való érintkezés után vmely felületen maradó elváltozott rész. piszkos kéz nyoma. | valakinek, valaminek elhaladása után visszamaradó ilyen elváltozás. a kerékpár nyoma; ▸ valakinek, valaminek a nyomában ▸ nyomon követ valakit, valamit

2. tapasztalható jel, bizonyság v. maradvány. a háború nyomai; ▸ nyoma sincs semmi nyoma ▸ nyoma vész ▸ nyomra vezet

3. ▸ nyomokban ▸ bottal üthetik a nyomát ▸ lába nyomába sem léphet ▸ a lába nyomát is megcsókolhatja

[↔nyom¹ ]

____________________

a → az

____________________

latban

→ lat ⊕ -ban/-ben

lat

1. rég | a font harmincketted része: 1,75 dkg. | (jelzőként) ekkora súlyú.

2. <kif-ekben:>. ▸ latba vet ▸ latra vet ▸ sokat nyom a latban nagy súllyal esik a latba

[ ném ]

-ban/-ben

hat-rag nép v. biz -ba/-be

1. bent levő helyen, belül. szobában, erdőben. | (helynévvel) angliában, tokajban. | vmely írásműbe foglalva. levélben. | valakinek egyéniségében, lelkivilágában. barátjában. | az emberi viszonyok v. tevékenység vmely területén. érzelmeiben, az iparban. | vmely esemény színhelyén. lakodalomban.

2. ritk némely testrész felületén. fejében [a kalap].

3. vmely időpontban, időszakban. [e] percben, májusban.

4. valamilyen módon, valamilyen formában, valamilyen eljárással. cseppekben [esik]; valutában [fizet].

5. valamilyen mértékben. egészben.

6. valamilyen állapotban, folyamatban. fektében, kiveszőben. | (szn -s képzős származékán) vhányan együtt. hármasban [kirándultak].

7. valamilyen körülmények között. jólétben.

8. valamilyen ok miatt. ijedtében.

9. ritk valamiként, valami gyanánt. munkabérben [kap valamit].

10. valamilyen tekintetben. színvonalban.

11. <vonzatként.> [akadályoz] a munkában; [gyönyörködik] a zenében.

____________________

nagy

I. mn

1. jelentékeny kiterjedésű, jókora terjedelmű. nagy fa, síkság; ▸ nagy szemet mereszt | ▸ nagy valakinek valami nagy nekem ez a cipő. | zene a hasonló nevű “kis” hangköznél félhanggal bővebb terjedelmű <hangköz>, ill. ilyen hangközre levő <hang>. nagy terc.

2. számos egyedből, egységből álló. nagy tömeg, választék; ▸ nagy egyszeregy | a szokottnál v. a vártnál több; tetemes. nagy kiadás.

3. hosszú <idő>. öt év nagy idő. | sok évből álló <életkor>. nagy kort ért el. | nép későre járó. nagy idő van már.

4. gyerm felnőtt. ha nagy leszek ... | viszonylag idősebb <gyermek>. a nagyobbik fiam. | ▸ nagy gyerek

5. jelentős arányú, mértékű. nagy baj, vihar. | fontos, jelentős. nagy feladat; ▸ nagy idők | kitűnő, kiváló. nagy költő; ▸ nagy véleménye van nagy véleménnyel van valakiről | tört <kiemelkedő személyiség, kül. uralkodó állandó jelzőjeként.> nagy lajos király.

6. nagybetűvel írt v. nyomtatott. a nagy f. | zene az egyvonalasnál két oktávval mélyebb. nagy c.

7. hangzatos, de tartalmatlan. nagy szavak.

8. lelkes, buzgó v. szenvedélyes. nagy horgász. | <fokozó jelzőként.> nagy hős.

II. hsz (hat nyomósítására) nagyon. nagy nehezen; nagy sietve.

III. fn

1. viszonylag idősebb gyermek. a nagyok vigyáznak a kicsikre. | gyerm felnőtt személy.

2. jelentős személy. történelmünk nagyjai. | sajtó nagyhatalom (vezetője). a négy nagy.

3. ▸ valaminek a nagyja

4. <kif-ekben:> jelentős feladat. nagyra hivatott.

5. (hsz-szerűen) ▸ nagyban

6. ▸ nagyokat ugrik egy nagyot; nagyokat alszik. | <kif-ekben.> ▸ nagyokat mond ▸ nagyot néz ▸ nagyra van valamivel ▸ nagyban megy a rongyszedés

[?fgr ]

____________________

s¹

[ess] fn

1. mássalhangzó: a nyelv és a szájpadlás eleje közt képzett réshang, a zs zöngétlen párja.

2. ennek írásjegye (s, s). | <rövidítésként:> ▸ s ▸ s ▸ s

s²

ksz

és. jelen s múlt; ki s be; hívlak, s nem jössz; ▸ s a többi

s cxn a) tud másodperc; b) fiz út;

s cxn a) fil a logikában: alany; b) vegy kén; c) föld dél (égtáj).

A nyelv valójában nem szavakból, hanem szerkezetekből áll, nem szavak sora, hanem szerkezetek szövedéke. Innen ered a projekt alapgondolata, hogy talán nem is a szavakat érdemes számbavenni (vö: „szótár”), hanem a szerkezeteket. Erre tesz kísérletet a Magyar szerkezettár. A projekt eredményeként egy szabadon hozzáférhető és használható online adatbázis jön létre, melynek első verziója próbálható ki ezen az oldalon.

A projektben használt konstrukciós nyelvtani keretben (1) az egyes szavak is egyszerű szerkezeteknek tekinthetők, (2) szerkezetek az absztrakt nyelvtani szabályok (pl. jelző + főnév), és (3) szerkezetek a köztes formulák is, amelyekben fix elemek és kitöltendő helyek is vannak. Mindezeket magába foglalva egy szerkezettár a nyelv egészéről tud képet adni, egyesítve a szótárt és a nyelvtant. A bemutatón elhangzott előadás itt tekinthető meg, és elérhető külön a diasor is.

PÉLDÁK #1

asztal (szótár)
asztalos (szótár)
asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
faasztal (összetett, 2 konstrukció)
asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)

PÉLDÁK #2

avokádó (van/van, azonos, nagy)
fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)

PÉLDÁK #3

a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)

alapító tag – okos gyerek

az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)

a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
a tanár részt vesz a munkában (más elem)
a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)

PÉLDÁK #4